Wednesday, April 30, 2008

15. nap - Montreal - Chicago - Kalamazoo

Uszás után egy kis blogirás off line. Utána cuccaimat felvittem Gyuriékhoz, elbucusztam Évától, akit már nem látok, hiszen délre már ő a dializisen lesz. Taxival megyünk a városnéző buszhoz. Turistagadget vásárlás után busz. Az idegenvezető a buszsofőr. Rémes, egykedvűen hadar, próbál viccelni, a franciáját nem értem, az angolja ritkásabb. Unja az egészet, monoton darál. A látnivalók egy rendesebb várora utalnak. Katedrális, bementünk, egy kcsit minden más. Kormány és egyetemi épületek, vaslépcsős házak, modernebb felhőkarcolók, parkok. A távolból látható a Habitat’67, az olimpiai stadionhoz közel megyünk. Hideg (2 fok) verőfényes idő. Katival sokat hülyülünk, továbbképez a spirituális ügyekben, kifaggatom a családi problémákról.

Ebédre Gyuriék háza alatti bevásárlóközpontba megyünk. Kievest akarván enni, egy thai levest kértünk, ami mintegy másfél liter volt, nagy kádban, de végülis majdnem meg is ettem. Szerencsésen szűkül a gyomrom. De a hasam nem. Akkor a kettő között hiznom kell. Mia franc.

Végül elérkezett a búcsú ideje Gyuritól, aki nagyon elmúlásközeli beszédet tart. Megható és finom, többszörösen is búcsúzunk. A Duna TV-t megpróbálja betetetninni a csatornák közé, és elgondolkozik valami életrajz, emlékek irásán, diktálásán. Nekm meg meg kell igérni a (nem elektronikus) levelezést. Take care!

Kati visz ki a reptérre, még egy kicsit vájkálunk a spiritizmus és a család rétegeiben, beajánlom Dénest, aki esetleg ide fog jönni egy pár napra.

A reptéren megint nincs wifi a Starbucksban. Próbálok egy 15 perces hozzáfárás venni de nem enged magyar irányitószámot megadni. Ittenit meg nem jutott eszembe megadni, majd legközelebb. Tényleg, mi van, ha Péter azt irta, hogy nem lesznek a repülőtéren, hanem valami más a program. Na mindegy.

Végül mobilon elértem őket. Minden rendben.

Chicagoban Péterék kissé nehezen találnak rám, hazaindulunk Kalamazooba, ahol Zsuzsi vacsorával vár. Az úton otthoni izekkel és hangulatokkal egy jó kis vitát alakitottunk ki Péterrel a Cebra üzleti ügyeivel kapcsolatban. Jól szórakoztunk, hogy milyen hülye is a másikunk. Ezzel a dolog letudva, hazaértünk, a vacsi jó, Zsuzsival szülői értekezletet tartunk, megtekintjük a házat, beköltözöm a szobámba.

Még lefekvés előtt egy kis Skype Györgyikével és Gergővel, Klára bámul a webkamerába.
sikeres nap.

1 comment:

judit said...

Huha, Montevideo ota jo tomeny. Erzed mar, hogy telitodsz? Petereket udvozlom.